Téged, Isten, dicsérünk,
Nagy erődet áldva áldjuk;
Hódolattal tisztelünk,
Műveidet hogyha látjuk;
Mindig áldott szent és nagy,
Változatlan Isten vagy!
Mindaz, ki a mennyben él,
Minden angyal, kérub, szeráf,
Minden tiszta égi lény
Hódolattal fordul hozzád,
Himnuszt mond és éneket:
“Szent! Szent! Szent vagy!” zengenek
Szent a győztes Cebáoth,
Szent az angyalsereg Ura!
Bajban, vészben ő megóv:
Ő az örök élet útja!
Menny, föld, tenger és a lég
Zengje, áldja nagy nevét!
Földünk minden szegletén
Áld az ember, dicsér téged,
Zengő hozsannájaként
Száll feléd a hálaének;
Téged áld szent Fiadért,
Drága Egyszülöttedért.
Isten Lelke, téged is
Áld és dicsér hálás néped;
Vígasztalsz és jóra intsz,
Áldást hintesz ontva fényed.
Szent és örök vagy te is:
Híven élni te segíts.
Isten áldott, szent Fia,
Értünk hagytad ott a mennyet;
Égi trónod elhagyva
Értünk hordtad szent kereszted;
Minden bűnünk elvevéd,
Hoztad Isten kegyelmét.
Nyitva már a fényes menny
Minden benned bízó lénynek;
Véled élünk majd ott fenn
Égi Atyánk örökében.
Visszajöttöd itt van már:
Boldog az, ki készen vár!
Irgalommal nézz le ránk,
Engedd látnunk áldott kegyed;
Adj, ó nékünk, jó Atyánk,
Bátor szívet, élő hitet:
Benned bízunk, légy velünk,
Tarts meg minket, Istenünk!
Ignaz Franz német katolikus pap írta a szövegét a Te Deum alapján kb 52 éves korában, mely később a protestáns egyházakban is népszerűvé vált. Érdekes hogy a későbbi időkben többször változtatták a szövegét az uralkodó ideológiák miatt.
Egy érdekes cikk olvasható az énekről a Vetés és aratás 2007/3-as számában a 14. oldaltól.
Az eredeti német szöveg a wikipedian.
Sík Sándor: Magyar Te Deum
Sík Sándor: Te Deum
